A töltelékáru készítésének sikeréhez a belek előkészítése rendkívül fontos momentum.

Csakis a jól előkészített, helyesen megnedvesített és kisimított burkolatokban lehet jó töltelékárut készíteni, ami a további feldolgozásnál nem durran szét és nem reped meg.

A műbelek előkészítése helyesen:

A belek előkészítésénél meg kell különböztetnünk, hogy ilyen töltelékkel szándékozunk azokat megtölteni.

Az olyan beleket, amelyekbe előfőzött vagy vörösáru tölteléket akarunk betölteni, k 1 órával a töltés előtt langyos vízben áztassuk meg, hogy jól alakíthatók legyenek. Fontos hogy a vizet melegen tartsuk, tehát gyakran töltsük fel meleg vízzel. Az is fontos hogy a belek ne ússzanak a víz tetején, tegyük ezért rá valami nehezéket.

A műbeleket előre kötözött, konfekcionált kiszerelésben értékesítik, valamint 10 méteres kiszerelésekben, valamint raffolt rudakban egyaránt.

A töltés előtt a beleket jól kisimítjuk és erősen ki is rázzuk belőle a vizet.

A természetes belek előkészítése:

Az összes természetes belet ugyanúgy meleg vízben áztatjuk, mint ahogy azt a műbeleknél ismertettük. A beleket, amiket darabokra vagdalunk, pl. a marha vékonybél a koszorú alakú kolbászokhoz, fodros bél a véres hurkához, először meleg vízzel öblítjük és kisimítjuk. De a természetes beleknél finom érzékkel kell eljárnunk. Ha a víz tú forró, a bél elszakadhat. Ha túl hideg, mert akkor szintén megrepedhet.

A sertés végbelet, azaz a sertés kulárét a töltés előtt adott hosszúságúra vágjuk. Ezután a végén bekötött beleket újra a meleg vízbe tesszük. A töltés előtt az egyes béldarabokat kivesszük a vízből és újra jól kisimítjuk. Itt is nagyon fontos az odafigyelés, hogy a belek töltésnél még melegek legyenek.

A belek elkötése a töltés előtt:

A juhbelet és a sertés vékonybelet nem szokás elkötni, hacsak nem arról van szó, hogy a bélbe került töltelékárut nem párosával, hanem szálanként töltjük. A vakbelet és a hólyagot szintén nem kötik el, mivel az egyik vége zárt.

A többi belet az egyik végén zsineggel kötjük el. Ez kettős csomóval történik. Ügyeljünk arra hogy az egész bél vége benne legyen a csomóban azért, hogy a belet tényleg elzárjuk.

A végbelet és a fodros belet úgy kötjük, hogy a zsineg mindkét vége kb 10cm hosszú legyen, amiből kényelmesen tudunk egy hurkot készíteni a kolbász felakasztásához. A hurkon fent legyen egy megfelelő csomó, nehogy kibomoljon. A marha vékony beleknél elegendő egy hosszú zsineg. A marha vékonybelet a megtöltés után szokás félkörízben hajlítva elkötni.