Kolbász készítés rövid leírása

A kolbászkészítés módjainak leírásainál az adalékanyagok – fűszerek, só – megadott mennyisége mindig kicsontozott színhúsban értendők. A kolbásznak való húst nem szabad megmosni, vízben áztatni, mert az így készült kolbász könnyen megromolhat. A húsra tapadt vért minden esetben száraz ruhával törölgessük meg, a nagyon véres részeket vágjuk ki. Az inas, mócsingos részeket, hártyákat, faggyús részeket, porcogókat darálás előtt távolítsuk el a húsról. Ez különösen fontos a marha-, a vad- és birkahúsok felhasználásakor.

A kolbászbelet langyos vízben tartsuk felhasználásig, mert az rugal­massá teszi, és megakadályozza a bél törését, szakadását. Ugyanez vonatkozik a műanyagbélre is. Noha az kevésbé szakad, és ha langyos vízben áztatjuk, rugalmassága is növekszik.

A kolbász súlyvesztesége – a felhasznált nyershús víztartalmától függően kilogrammonként kb. 3-5 százalék, de ettől több is lehet. Ez azt jelenti, hogy pl. 10 kg nyers, betöltött kolbászból ½ kg veszteség is előfordulhat, sőt tároláskor, a száradás következtében még további csökkenés várható. Főleg nem háztáji sertéshús felhasználásakor az ipari takarmány átka a vizes hús…

Ennek az a magyarázata, hogy a húsok víztartalma elég nagy, és már a füstölés alatt megkezdődik a száradási folyamat. Minél vékonyabb a kolbászbél, annál nagyobb lehet a súlyveszteség. A kolbásztöltés egyik legfontosabb szabálya, hogy a bélbe töltött kolbász olyan kemény legyen, amelyet a felhasznált bél fala kipukkadás nélkül elbír. Ha a belet nem tölti ki szorosan a hús, akkor a légbuborékokat tűvel meg kell szurkálni. Csak a betöltött, kész kolbászt szurkáljuk meg.

A kolbászbelet nem zsineggel kötjük el, hanem a bél egyik végén néhányat csavarunk, és ezzel elzárjuk a bél nyílását. A húst betöltjük az előzőleg méretre vágott bél teljes hosszáig. De követhetjük azt az eljárást is, hogy az elvágatlan belet több részben, csigavonalakba tekerjük, és a vég nélküli kolbászt utána daraboljuk méretre. Tetszés szerinti hosszúságban csavarunk egyet-egyet a betöltött kolbászon, és ily módon a 2-2,5 méteres kolbászbélből tetszés szerinti hosszúságú kolbászt készíthetünk. A betöltött, méretre vágott kolbászokat rögtön felakasztjuk egy rúdra, és szikkasztás után azonnal hideg füstre visszük.

Füstölés

A füstölés húsok, húskészítmények, szalonna- és kolbászfélék, valamint sajtok tartósítására használt eljárás. Régészeti ásatások igazolják, hogy a füstölés a szárítás és a sózás mellett a legősibb tartósítási eljárás. Amióta az emberiség a tüzet ismeri, füstjét húsok és halak konzerválására is használja. Magyarországon nagy hagyománya van a füstölésnek, régebben szinte minden falusi portán volt füstölő vagy szabadkémény.

Egy 1573-ból származó leírás szerint a füstölés hozzátartozott a mindennapi élethez. „Vannak olyanok, akik a sonkákat és a megmaradt húst nem hordókba rakják, hanem egy deszkalapon állni hagyják 10 napig, majd felakasztják egy húsos kamrában, hogy átjárja a tiszta levegő. Miután egypár napot a levegőn volt, először enyhe, majd erősebb füsttel megfüstölik. A hús igen ízletes lesz, ha a füsttel együtt egy kis levegő is éri. Ha kezdettől fogva túl erős füsttel járatjuk meg, akkor a hús megbüdösödik.”

A füstölés időtartamától függően csökken a kolbász víztartalma, felülete kiszikkad és egy védőréteg keletkezik rajta. Faluhelyen a kolbász füstölését a kifejezetten erre a célra épített füstölőkamrákban végzik. A füst fa és fűrészpor lassú égetésével keletkezik. A speciális illatot árasztó fák, pl. fenyőfa erre nem alkalmas, mert illóanyagát teljesen átveszi a füstölt kolbász és a fából kiáradó gyanta megkeseríti azt. Bükkfa, bükkfafűrészpor, gyümölcsfa, gyümölcsfafűrészpor a legalkalmasabb a kolbászfüstölésre. Sok helyütt szőlőtőkét is használnak, ami már régen gyakorolt szokás.

A füst illóanyagai beívódnak a kolbászba, és kialakul a jellegzetes, enyhén barnás szín. A kolbászt egy napig általában hagyják szikkadni (füstölés nélkül), hogy majd jobban átjárja a füst, aminek a hőmérséklete nagymértékben meghatározza a végtermék eltarthatóságát. Forró füstöléssel nem szabad a kolbászt kezelni, mert a magas hő kiolvasztja a zsiradékot. A kolbász ettől száraz és kemény lesz, szeletelni sem lehet, illetve a magas hőmérséklet hatására a kolbász felületén kéreg képződhet, ami megakadályozza, hogy a füst kellő mértékben átjárja, így az idő előtt megromolhat. Lassú vagy hideg füstöléssel a hosszabb ideig tárolni kívánt kolbászféleségeket megfelelően tartósítják. Ha a felfüstölt kolbász színe erősen barnás, az annak a jele, hogy túlfüstölték. Ilyenkor az íze kesernyés lesz és közvetlen fogyasztásra alkalmatlanná válik. A kolbásznál a füstölési idő 3-5 napot vesz igénybe, de a technológiától függően ez 7 napig is eltarthat.

Forrás: Wikipedia