A téliszalámi egy sertéshúsból, sertésszalonnából készített, füstölt szalámiféle.

A szegedi téliszalámi 2007 óta Európában védett eredetű magyar élelmiszer, hungarikum.

Az 510/2006 (EK) rendelet alapján készített összefoglaló lap szerint a szegedi téliszalámi „2—4 mm szemcsenagyságúra aprított és egyenletesen elkevert sertéshús és sertés szalonnaszemcsékből álló, sózott és fűszerezett (fehér bors, szegfűbors, csemegepaprika-őrlemény), természetes vagy természetazonos vízgőzáteresztő műbélbe töltött húskészítmény, amelynek felülete a bükkfahasábokkal történő füstölést és szárításos érlelést követően szürkésfehér nemespenész bevonatot kap.”

Neve onnan ered, hogy régen csak télen készítették. Ennek az volt az oka, hogy a levegő páratartalma Szegeden általában nem elég alacsony, hogy az érlelés során a megfelelő mennyiségű vizet elveszítse az alapanyag, ezért lehűtik és úgy füstölik. Amíg nem voltak erre alkalmas gépek (szivattyúk), addig csak jéggel (télen a Tisza, és tavak jegét használva) tudták lehűteni a szalámit. Másrészt az egyéb temékek mellett nem is volt elegendő munkás az előállításához, a mezőgazdasági idénymunkásokat vonta be a gyár télen a szalámi készítéséhez.

Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%A9liszal%C3%A1mi

Téliszalámi házilag

Hozzávalók (10 kg kész szalámihoz):

• 12,5 kg sertés színhús,
• 2,5 kg kemény szalonna,
• 4 dkg fehérbors,
• egy kisebb késhegynyi szegfűbors,
• 1 dkg (1 csapott evőkanál) paprika,
• 5 gerezd fokhagyma,
• 2 dkg cukor,
• 40 dkg konyhasó,
• 8 gramm salétromsó,
• a töltéshez, lehetőleg 6 m. ló vékonybél,
• és a kötöző zsineg (5 dkg két- vagy háromágú kenderzsineg)

Elkészítés:

Lehetőleg, jól kihizlalt sertés húsát használjuk fel. A friss vágású sertéshúst, feldolgozás előtt legalább 12 órát pihentetni kell. Ezután a puha zsiradékot, az ínszalagokat, az összes csontokat, porcokat, véres részeket eltávolítjuk. A megtisztított húsokat kb. 6×6 cm-es kockákra vágjuk, majd enyhe lejtésű deszkaasztalon egy fél napig, 15-20 cm vastagon elterítve, plusz 4 fok Celsius hőmérsékletű helyiségben pihentetjük.

Ezután a húst 30 mm-es éles tárcsán megdaráljuk, majd ismét enyhe lejtésű asztalra tesszük, hogy kicsurogjon belőle a felesleges lé (vesszőkosár is megfelel). A csurgatás, kb. 1 napig tart. A hús- réteg vastagsága 30-40 cm lehet, de az intenzív csurgás érdekében a húst többször forgassuk meg. A kicsepegő húslevet edényben felfogjuk, álatoknak jó eledel. Csurgatás után a húst hasonló hőmérsékleten ismét egy napig szikkasztjuk deszkaasztalon, kb. 10 cm vastagságban elterítve.

A megtisztított szalonnát a húshoz hasonlóan 6×6 cm-es darabokra vágjuk. A felvágott szalonnát kifagyasztjuk (fagyasztás alatt legalább egyszer átforgatjuk), hogy rizsszem nagyságúra fel tudjuk aprítani. A fagyasztott szalonnával gyorsan kell dolgozni, nehogy visszapuhuljon. (Hogy az összeaprított szalonna ne legyen tapadós, aprítás előtt 10 százaléknyi húst keverünk hozzá)

A darált húst és a felaprított szalonnát, valamint a fűszereket összekeverjük, és még egyszer finomra daráljuk. Ez után érlelés következik. Zománcozott edénybe rétegesen belegyúrjuk az anyagot, amelyet döngölés követ. A begyúrás célja, hogy a masszában levegő ne maradjon. Egy-egy réteg 10-20 cm vastag legyen. A megtelt edényt abrosszal letakarjuk, és hideg helyen (+6 fok körül) 4-5 napig érleljük. A töltést, lehetőleg két személy végezze.

Az egyik tölti, a másik kötözi a szalámikat. A töltőcsőre az egyik végén elkötött bél úgy legyen felhúzva, hogy a bélben levegő ne maradjon, majd egyenletes, jó keménységűre kell tölteni. A bél végét mindaddig fogni kell, amíg a kötést végző át nem veszi, és jó szorosan le nem köti. A szalámit lehetőleg ló vékonybélbe töltsük, de megfelel a marha vastagbél és a műbél is. A belet töltésre elő kell készíteni. A szárított, sózott természetes belet beáztatjuk, folyóvízben többször átöblítjük, majd feldaraboljuk. 60 mm-nél kisebb átmérőjű bél szalámi töltésére nem jó.

A kiáztatott belek egyik végét töltés előtt le kell kötni, majd kosárban kicsurgatni. A betöltött szalámi rudakat gondosan át kell szurkálni (minden négyzetcentiméternyi felület, legalább egy szúrást kapjon). Ez után hosszában lesimítjuk, hogy ez által a hús a bélben jobban elhelyezkedjen, és a szalámivégek jobban kigömbölyödjenek.

Kötözéskor a sima kenderzsineget a szalámi egyik végére legalább három hurokkal kell ráerősíteni, ezután a zsineget a szalámi másik végéig vezetve ismét legalább három hurokkal kell megerősíteni, majd az ellenkező oldalon való visszavezetéssel a szalámi rudakat kiegyenesítjük, ugyanis a ló belek általában enyhén elgörbülnek.

Webáruház – bölléreknek, henteseknek – kattints!

A kötöző zsineg visszavezetésekor, két-három helyen kereszthurkot készítünk a rúdon. Ez a kereszthurok ne legyen se túl szoros, se nagyon laza. Ügyelni kell arra, hogy a has- és hát- kötés a szalámi tengelyével párhuzamos legyen, a végkötések pedig a rúd tengelyének közepére essenek. A szalámi egyik végén a szalámi hosszával azonos hosszúságú zsineget hagyunk, felakasztás céljára. a pározás során 2-2 rudat ezzel a zsineggel összekötünk.

A töltés során kifolyt tölteléket is bedolgozhatjuk, külön megjelölt rúdba.

A kötözés után füstöljük a szalámi rudakat. A füstölőben, úgy kell felakasztani őket, hogy az összekötött párok darabjai közül az egyik feljebb, a másik lejjebb legyen, és az egyes rudak ne érjenek össze. Akasztás, illetve elhelyezés közben lehetőleg, csak a zsineget érintsük. Füstölésre legalkalmasabb a magas füstölő (legjobb a 6-7 méter). Az időtartama függ a szalámi vastagságától és az időjárástól.

Általában 4-8 nap. Száraz, hidegebb időben rövidebb, nyirkos időben hosszabb ideig tart. Legalkalmasabb füstölésre a száraz bükkfa, de más keményfa is használható. A füstölési idő közepén a szalámi rudakat meg kell forgatni, hogy az alsó sorban levő rudak felülre kerüljenek. A füstölés hőmérsékletének 8-10 foknak kell lennie. Füstölés alatt gondoskodjunk a füstölő szellőztetéséről, de ne hirtelen engedjük be a hideget, mert akkor a szalámi rudak deformálódhatnak.

A füstölés befejezése után a füstölőt légmentesen zárjuk le, és gondoskodjunk arról, hogy a füstölő helyiség a benne levő szalámival egyenletesen hűljön ki. A füstölés akkor tekinthető befejezettnek, ha a bélvégek szárazak, de hajlíthatók, a bélben áttetszővé válik a töltelék jellegzetes piros színe, mozaikossága. A füstről való leszedés során ne fogdossuk a szalámi rudakat. Az éléskamrában úgy akasszuk fel, hogy egymáshoz ne érjenek. Két napig szellőztetés nélkül tároljuk.

Ez idő alatt a füstöléskor keletkezett kérgét elveszti, és egyenletes tömör, egy kissé rugalmas fogású lesz. A tárolás harmadik napján kezdhetjük a szellőztetést – néhány órára -, de az erősebb huzatot kerüljük el. Fokozottabb szellőztetést csak a hetedik napon kezdjünk. A nyolcadik napon megindul a penészképződés a szalámin, először foltokban, majd egyenletesen bevonja az egész rudat. Erről a penészrétegről tudnunk kell, hogy általában a Penicillium-fajtához tartozó nemes penész.

Színe, halvány zöldes fehér, vagy szürkésfehér. Kifejlődésében jelentős szerepe van a levegő hőmérsékletének és páratartalmának. A szalámi – a rudak vastagságától függően – 3-6 hónap alatt érik be.