A vágásra csak egészséges állatot válasszunk. Fontos, hogy csak koplaltatott sertés kerüljön levágásra. A disznóvágás során ne használjunk fel ismeretlen eredetű állatból, nem hivatalos kereskedelemből származó húst, vagy félsertést. Bármilyen elváltozást észlelsz az állaton vagy a húson, azonnal jelentsd az állatorvosnak. Csak állatorvos által ellenőrzött vadhúst dolgozz be, mert a vadhúsokban gyakran előfordul a Trichinella nevű féreg, amely a kolbászba bedolgozva súlyos megbetegedést okoz.

Disznóvágáson ne vegyen részt az, aki hasmenésben szenved vagy kezén valamilyen bőrbetegség található, hiszen a beteg ember fertőzés forrása lehet. A feldolgozott termékbe kerülő vírusok, baktériumok ételmérgezést okozhatnak.

A vágás előtti napon elő kell készülni a munkához. Az asztalokat és a használni kívánt edényeket, eszközöket alaposan mosogassuk el. A mosogatáshoz, húsfeldolgozáshoz csak tiszta, ivóvíz minőségű vizet használjunk.

A gyomrot, beleket, hólyagot kivétel előtt le kell kötni, hogy tartalmuk ne szennyezze az állat belső felületét. A sertés béltartalmában ugyanis olyan baktériumok vannak, amelyek az embert megbetegíthetik. A gyomrot, töltés előtt alaposan meg kell tisztítani.

Vágáskor, majd a hús feldolgozásakor egyaránt ki kell zárni a talajjal, béltartalommal való szennyeződés veszélyét. Ha a hús földdel, vagy béltartalommal szennyeződött, nem elég letörölni, hanem javasolt vékony rétegben levágni a szennyezett felületet.

A bőr kaparásához használt késsel ne végezzünk bontást. A töltelékes áruba kerülő húsrészeket csak teljesen tiszta, esetleg előzőleg forró vízbe mártott késsel szeleteljük. A húsfeldolgozás egyes tevékenységei között a feldolgozást végzőnek alaposan kezet kell mosnia szappannal, meleg vízben.

A hús szobahőmérsékleten hamar romlásnak indul, ezért minél hamarabb fel kell dolgozni. Erre az enyhébb időjárás miatt fokozottan oda kell figyelni. A hideg téli idő kedvez a biztonságos húsfeldolgozásnak.

A sonkákat nem javasolt felszúrni, mert a baktériumspórák a hús mélyébe kerülhetnek. Kerülni kell a vastag, nagy tömegű töltelékáru készítését (nem ajánlott pl. 2 kg-nál nagyobb disznósajtot készíteni), mert belsejük nem forrósodik át kellően. A hurkaféléket lassan kell abálni, hogy belsejük is alapos hőkezelést kapjon.

A húsokat hideg helyen pácoljuk, hogy megakadályozzuk a botulotoxin képződését. A hús pácolásához hozzáadott nátrium-nitrit, továbbá a füstölés hatására a hústermékekben a botulotoxin képződés lehetősége csökken. A pácsót csak a megadott mennyiségben használjunk. Lassú, hideg füstölés javasolt. Festékes, felületkezelt fát ne használjunk. Az elkészített kolbászt, disznósajtot, egyéb füstölt terméket hűvös helyen tároljuk.

Magyarországon a házi disznóvágással kapcsolatba hozható megbetegedések közül a botulizmus, ismertebb nevén kolbászmérgezés a legsúlyosabb. Hazánkban ma már szinte kizárólag a disznóvágások alkalmával házilag füstölt, vagy más módon tartósított (pl. zsírban lesütött hús, kolbász) húskészítmények elfogyasztása miatt fordul elő. Többnyire nyers vagy rosszul hőkezelt, füstölt hurka, sonka, kolbász és disznósajt okozza.

A megbetegedést a nem megfelelő hőkezelés miatt a termékben maradó, Clostridium botulinum baktérium által termelt mérgező anyagcseretermék (botulotoxin) elfogyasztása okozza. A Clostridium botulinum, de főleg a spórája rendkívül ellenálló a külső behatásokkal szemben, beleértve a szokványos hőkezelési eljárásokat is. Földdel, az állatok székletével kerül az élelmiszerekbe. A méreganyag magában az élelmiszerben termelődik, annak elfogyasztásával kerül a szervezetbe.

Csak olyan élelmiszerben, az élelmiszer olyan részében termelődik, amely nem érintkezik levegővel (konzervek, nagyobb darab pácolt húsok). A méreganyag hideg körülmények között nem termelődik, azonban a hűtőszekrény hőmérsékleténél melegebb helyen történő pácolás már veszélyes lehet. A kórokozó gyengén savanyú, közömbös vagy enyhén lúgos kémhatású élelmiszerekben (>4,5 pH-n) érzi jól magát, és termeli méreganyagát, 4,5-nél alacsonyabb pH értéken (savanyú jellegű élelmiszerekben) sem szaporodni, sem mérget termelni nem képes.

A nitrites pácsó előírt mennyiségű adagolása is védelmet jelent. A kórokozó által termelt méreg rendkívül erős hatású, embernél egy gramm milliomod része is halálos. A méreg egyetlen “kedvező” tulajdonsága, hogy hőérzékeny, legalább 10 perces forralás során biztosan hatástalanná válik, vagyis az alaposan átfőzött, átforralt ételtől nem betegedhetünk meg.

A házi disznóvágásból származó termékek fogyasztása más, ételmérgezés jellegű, hányással, hasmenéssel járó megbetegedéseket is okozhat. A szalmonella ételfertőzés az étel fogyasztását követő 1- 2 napon belül jelentkezik, és magas, akár 40 C fokos lázzal járhat, emiatt sokszor összetévesztik az influenzával.

A sztafilokokkuszok okozta ételmérgezés tünete a hányás, és már az étel elfogyasztása után 1-2 óra múlva is jelentkezhet. A disznótoros, a kolbász és a disznósajt a készítés során elkövetett legkisebb hiba esetén is veszélyes lehet. Ezért soha ne vegyél, és ne fogadj el ismeretlen eredetű, nem megbízható helyről származó terméket.

Az étel okozta botulizmus súlyos lefolyású betegség. Ha házi disznóvágásból származó termék elfogyasztása után néhány nappal levertnek érzed magát, izzadsz, izomfájdalmad, hasi panaszaid vannak, látási zavart, szájszárazságot, nyelési és hangképzési zavart, rekedtséget, esetleg bénulásos tüneteket tapasztalsz azonnal fordulj orvoshoz, és jelezd, hogy disznóvágásból származó terméket ettél.

A méreganyag fagyasztás hatására nem változik, az idő elteltével nem bomlik, így a mélyhűtőből származó disznótoros, vagy a húsvétkor elfogyasztott sonka is kiválthatja a megbetegedést.

Forrás: Magyar Élelmiszer biztonsági Hivatal